Ha megfájdul a térdünk, ösztönösen a térdet hibáztatjuk, ám a mozgásszervi panaszok gyakran sokkal összetettebbek ennél. A modern rehabilitációs szemlélet egyre inkább azt vallja, hogy a fájdalom helye nem minden esetben egyezik meg a kiváltó ok helyével. Az emberi test egységes rendszerként működik, ezért egy távoli terület működési zavara is okozhat panaszokat egészen más testrészen. Ezt a szemléletet a mozgásszervi kutatások is egyre inkább alátámasztják, amelyek szerint a test különböző régiói funkcionális láncokban kapcsolódnak egymáshoz.
A fájdalom sokszor csak tünet
A korszerű mozgásszervi panaszok kezelése Győrben is azon az elven alapul, hogy nem elegendő kizárólag a fájdalmas területet vizsgálni. Egy derékfájás hátterében állhat csípőízület mozgásbeszűkülése, egy vállfájdalom oka lehet a háti gerinc merevsége, míg egy visszatérő térdfájdalmat akár a boka nem megfelelő működése is kiválthat. A szervezet folyamatosan alkalmazkodik a kisebb eltérésekhez, és sokáig képes kompenzálni őket. Egy idő után azonban a túlterhelt terület fájdalommal jelzi, hogy a rendszer egyensúlya felborult.
Éppen ezért fordulhat elő, hogy valaki hosszú ideig különféle fájdalomcsillapítókat használ, mégsem szűnnek meg a panaszai. Ha ugyanis a kiváltó ok továbbra is fennáll, a tünetek újra és újra visszatérhetnek. A valódi megoldás ilyenkor nem csupán a fájdalom csökkentése, hanem annak feltárása, hogy a mozgáslánc mely pontján alakult ki az eredeti probléma.
A test mindig alkalmazkodik
Az emberi szervezet egyik legkülönlegesebb tulajdonsága az alkalmazkodóképesség. Ha egy ízület mozgása beszűkül, a test más területek fokozott igénybevételével próbálja fenntartani a mozgás szabadságát. Ez kezdetben szinte észrevehetetlen, hosszabb idő alatt azonban túlterhelődhetnek azok az izmok és ízületek, amelyeknek eredetileg nem ez lett volna a feladatuk.
A mozgásláncok szerepe
A modern mozgásszervi diagnosztika egyik fontos alapelve a kinetikus láncok vizsgálata. Ez azt jelenti, hogy a szakember nem elszigetelten tekint az egyes ízületekre, hanem azt figyeli meg, hogyan működnek együtt mozgás közben. Ha egy láncszem nem megfelelően végzi a feladatát, annak hatása a teljes mozgásmintára kiterjedhet. Ezért fordulhat elő, hogy egy váll panasz kezeléséhez a törzs stabilitását vagy akár az alsó végtag működését is vizsgálni kell. Lényegében egyetlen testrész működési zavara is befolyásolhatja a teljes mozgáslánc teljesítményét.
Miért fontos a komplex szemlélet?
A kizárólag tüneti kezelés sok esetben csak átmeneti eredményt hoz, ha azonban a vizsgálat során sikerül megtalálni azt a mozgásszervi eltérést, amely hosszabb ideje túlterheli a szervezetet, akkor a kezelés is célzottabbá válhat. Ezért a modern mozgásszervi rehabilitáció gyakran ötvözi a manuális vizsgálatot, a funkcionális mozgáselemzést, a gyógytornát és szükség esetén más fizioterápiás módszereket is.
A mozgásszervi fájdalom tehát nem mindig ott kezdődik, ahol érezzük. A modern mozgásszervi kezelés éppen ezért nem csupán a tünetet vizsgálja, hanem az egész test működését. Ez a komplex szemlélet lehetővé teszi, hogy ne csak átmeneti enyhülést érjünk el, hanem a kiváltó okok megszüntetésével hosszú távon is helyreálljon a szervezet természetes egyensúlya.
Forrás: MozgásKlinika
Borítókép: magnific.com
