Home / Termékek / Háztartás / Élelmiszerpazarlás 2026: önkénteseket keres a Nébih – így vehetsz részt a felmérésben

Élelmiszerpazarlás 2026: önkénteseket keres a Nébih – így vehetsz részt a felmérésben

Otthoni konyhában élelmiszerhulladékot mérő és naplózó nő digitális mérleggel, AI-illusztráció

A Nébih ismét várja a magyar háztartások jelentkezését az élelmiszerpazarlás országos felmérésére. A résztvevők hét egymást követő napon mérik és naplózzák a kidobott élelmiszereket. Mutatjuk a jelentkezés menetét, a szükséges eszközöket és a legfontosabb tudnivalókat.

Élelmiszerpazarlás 2026: önkénteseket keres a Nébih – így vehetsz részt a felmérésben

Mennyi étel kerül egy hét alatt a kukába egy átlagos magyar háztartásban? Erre keresi a választ a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2026-os országos élelmiszerhulladék-felmérése. A hivatal november 11-i felhívása szerint önkénteseket várnak: a résztvevők részletes kérdőívet töltenek ki, majd hét egymást követő napon megmérik és naplózzák a háztartásban keletkező élelmiszerhulladékot. A közlemény a Helló Sajtón november 12-én jelent meg.

Ez a kutatás nem élelmiszerboltok vagy éttermek ellenőrzése. A cél a mindennapi otthoni szokások megismerése: mi romlik meg, mi marad meg a főzés után, és mennyi olyan élelmiszert dobunk ki, amely megfelelő tervezéssel még elfogyhatott volna.

Mit vizsgál a Nébih Maradék nélkül kutatása?

A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta végez rendszeres méréseket. Az adatokból az élelmiszerhulladék mennyisége és összetétele mellett az is láthatóvá válik, mely szokások változtak az évek során. A felmérés a hazai adatok pontosítását, az élelmiszerpazarlás elleni intézkedéseket és az Európai Uniónak teljesítendő adatszolgáltatást is segíti.

A korábbi adatok alapján van értelme a tudatosításnak. A Nébih közleményében idézett eredmények szerint:

  • 2016-ban egy főre évente 33,1 kilogramm elkerülhető élelmiszerhulladék jutott;
  • 2025-ben ugyanez a mennyiség 20,8 kilogramm volt, ami több mint 37 százalékos csökkenés;
  • a teljes háztartási élelmiszerhulladék 2025-ben 60,7 kilogramm/fő/év volt;
  • ebből 34,3 százalék, vagyis a fenti 20,8 kilogramm számított megelőzhető pazarlásnak.

Fontos különbség: az összes élelmiszerhulladék nem azonos a megelőzhető pazarlással. Például bizonyos csontok, héjak és más nem ehető részek hulladékként keletkeznek akkor is, ha körültekintően főzünk. A kutatás ezért nem pusztán egyetlen nagy számot, hanem a kidobott tételek fajtáját is vizsgálja.

Ki jelentkezhet a 2026-os élelmiszerpazarlás-felmérésre?

A felhívás külön kiemeli, hogy mindenféle háztartás tapasztalata fontos. Jelentkezhet egyedül élő személy, pár, kisgyermekes család, idősebb háztartás és több generációval együtt élő család is. A különböző élethelyzetekhez eltérő bevásárlási, főzési és étkezési szokások kapcsolódnak – ettől lehet igazán értékes egy sokféle résztvevőből álló minta.

A kutatás önkéntes; a hivatalos tájékoztatás alapján a 2026. november–decemberi időszakban folyamatosan lehet csatlakozni, és a kiválasztott, egymást követő hét napot rugalmasan lehet megkezdeni.

Jelentkezés lépésről lépésre

  1. Nyisd meg a Maradék nélkül program 8. országos felmérésről szóló oldalát.
  2. Kattints a hivatalos tájékoztatóban szereplő „Regisztrálok!” lehetőségre, és kövesd az ott megjelenő jelentkezési instrukciókat.
  3. Töltsd ki a kutatáshoz kapcsolódó részletes kérdőíveket.
  4. Válassz ki hét egymást követő napot a megadott vizsgálati időszakban.
  5. Minden nap rögzítsd a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét, típusát és azt, miért dobtad ki.

A programszervezők leírása szerint gramm pontosságú mérésre van szükség. A napló vezethető online felületen vagy papíralapon is. A részletes módszertani utasításokat mindig a program hivatalos felületén ellenőrizd, mert a beküldés menete és a kérdőívek a vizsgálat részét képezik.

Hogyan nézhet ki egy otthoni élelmiszerhulladék-napló?

A módszer akkor segít, ha nem csak a látványos, nagy mennyiségeket számoljuk. Egy kidobott fél szendvics, a megromlott felvágott vagy egy nap végén megmaradt adag étel is információ. A Nébih felmérésében a típus és a kidobás oka is számít.

Egy saját, szemléltető feljegyzés így nézhet ki (nem a Nébih hivatalos űrlapja):

Nap Kidobott tétel Mennyiség Miért került a kukába?
Hétfő Megmaradt főtt köret 180 g Túl sok készült
Kedd Megromlott felvágott 95 g Elfeledkeztünk róla
Szerda Burgonyahéj 130 g Előkészítés során keletkezett

Az első kettőnél elképzelhető lett volna a pazarlás megelőzése, a harmadik tétel viszont nem feltétlenül számít elkerülhető hulladéknak. A besorolást a kutatás hivatalos módszertana szerint kell elvégezni.

Milyen eszközökkel érdemes felkészülni?

Egy konyhai mérleg, egy jegyzetfüzet vagy telefonos feljegyzés, továbbá a családtagok együttműködése jelentősen megkönnyítheti az egyhetes naplózást. Érdemes a mérleget és az üres mérőedényt előre kikészíteni, hogy a nap közben keletkező kis mennyiségekről se feledkezzünk meg. Az élelmiszerhulladékot nem kell fogyasztásra alkalmatlan állapotban megőrizni csak azért, hogy később lemérjük: célszerű rögtön mérni, az esetleges higiéniai szabályok megtartásával.

Ha többen élnek együtt, előzetesen egyeztessetek arról, ki írja be a naplóba az adatokat. Egy hét megfigyelése önmagában nem feltétlenül jellemzi pontosan az egész éves szokásokat; ettől még a rendszeresen ismétlődő helyzetek felismerhetők.

Mit tehet egy család a pazarlás csökkentéséért már a mérés előtt?

A nagy kiszerelésű termékek valódi költségéről szóló útmutatónk rámutat, hogy az olcsóbb kilós ár sem jó üzlet, ha a megvásárolt élelmiszer egy része romlás miatt a szemétben végzi. A tudatos vásárlás költségeit bemutató cikkünk pedig segít elválasztani a kedvező árat a valódi megtakarítástól.

A hétköznapokban már néhány apró változtatás is hasznos lehet:

  • Írj bevásárlólistát az otthon meglévő alapanyagok átnézése után.
  • A hűtőben tedd előre a hamarabb felhasználandó ételeket.
  • A recepteknél számolj a ténylegesen elfogyó adagokkal.
  • A felbontott csomagokat jelöld a nyitás dátumával.
  • Tervezd be a maradékok biztonságos felhasználását, és figyelj a lejárati jelölések közti különbségre.

A megtakarítás mértéke háztartásonként eltérő; a Nébih-felmérés nem ígér minden résztvevőnek azonos pénzügyi eredményt.

Miért fontos most csatlakozni?

A 2026-os vizsgálat célja, hogy a háztartások aktuális szokásai alapján frissüljenek az országos adatok. A jelentkezők saját pazarlásukat is jobban megismerhetik, de a novemberi felhívás még adatgyűjtésről, nem a 2026-os kutatás lezárt eredményeiről szól. Az új számokat majd a felmérés feldolgozása után lehet értékelni.

Aki szívesen részt venne, a hivatalos Maradék nélkül jelentkezési tájékoztatón kezdheti a folyamatot. A hét napos mérés egyszerre segítheti az országos kutatást és a saját háztartás bevásárlási szokásainak tudatosabb megértését.

Gyakori kérdések

Meddig lehet jelentkezni a Nébih 2026-os felmérésére?

A közlemény szerint 2026 novemberében és decemberében folyamatosan lehet csatlakozni a vizsgálati időszak alatt. Az aktuális regisztrációs lehetőséget a hivatalos programoldalon ellenőrizd.

Kötelező mindennap mérni?

A kutatási feladat hét egymást követő nap adatainak rögzítése, az élelmiszerhulladék mennyiségével, típusával és a kidobás okával együtt.

Csak gyermekes családok jelentkezhetnek?

Nem. A Nébih egyedül élők, párok, gyermekes és többgenerációs háztartások részvételét is fontosnak tartja.

Források


Borítókép forrása: AI illusztráció

Tagged:

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *