Villámakció, visszaszámláló, utolsó darabok: a webáruházakban megjelenő sürgető üzenetek könnyen meggondolatlan költekezéshez vezethetnek. Az október 22-i hatósági figyelmeztetés nyomán megmutatjuk, hogyan ismerhetők fel a manipulatív ajánlatok a Black Friday előtt.
Akciós árcédulák, villogó visszaszámlálók, az utolsó két darab ígérete: aki rendszeresen vásárol online, biztosan találkozott már ilyen üzenetekkel. Ezek egy része valós, hasznos információ lehet. Más esetekben viszont a sürgetés nem tájékoztat, hanem nyomást gyakorol a vásárlóra.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) 2026. október 22-én a FOMO és a JOMO fogalmán keresztül hívta fel a figyelmet a tudatos online vásárlásra. A téma különösen időszerű az őszi kedvezmények és a közelgő Black Friday előtt.
Mi az a FOMO, és hogyan hat a pénztárcánkra?
A FOMO az angol fear of missing out kifejezés rövidítése: a lemaradástól való félelmet jelenti. A vásárlások világában ez akkor jelenhet meg, amikor azért akarunk valamit azonnal megszerezni, mert úgy érezzük, hamarosan elfogy vagy mások már kihasználták a lehetőséget.
Egy telefon vagy konyhai eszköz megvásárlását előzetesen sokan hosszasan mérlegelnék. Ha azonban a termék mellett pirosan villog, hogy „az ajánlat 08:59 perc múlva lejár”, hirtelen sürgősnek tűnik a döntés. Ilyenkor háttérbe szorulhat az ár-összehasonlítás, a műszaki adatok ellenőrzése és az a kérdés, hogy tényleg szükség van-e a termékre.
Az NKFH FOMO-ról és JOMO-ról szóló közleménye szerint nem az akciók ténye problémás, hanem különösen az, ha a webáruház valótlan információval sürgeti a vevőt.
Négy figyelmeztető jel egy webáruházban
1. Mindig újrainduló visszaszámláló. Ha a „csak ma” akció a következő látogatáskor is változatlan feltételekkel elérhető, érdemes megkérdőjelezni az időkorlát valódiságát. Egy valódi határidős promóció létezhet, de a hamis időnyomás megtévesztő lehet.
2. Ellenőrizhetetlen készletüzenet. A „már csak 2 darab maradt” állítás önmagában nem jogsértő, ha valós készletadatot közöl. Gyanús lehet viszont, ha az üzenet minden látogatáskor ugyanúgy jelenik meg, vagy nem derül ki, pontosan mire vonatkozik.
3. Vizuálisan elrejtett feltételek. Egy hatalmas „Megveszem” gomb mellett apró betűvel szereplő díj, szállítási költség vagy előfizetési feltétel torzíthatja a döntést. Mindig a teljes kosárösszeget és a fizetési kötelezettséget ellenőrizd.
4. Látványos, de tisztázatlan árengedmény. A „-70%” felirat keveset ér, ha nem tudni, mi az összehasonlítás alapja. Nézd meg más boltokban a pontos típust, a felszereltséget és a ténylegesen fizetendő végösszeget.
Az online vásárlás hét ellenőrzőpontjáról szóló cikkünk részletesebben bemutatja, mi mindenre érdemes figyelni az ajánlat elfogadása előtt.
Nemcsak érzés: uniós vizsgálatok is találtak problémákat
Az Európai Bizottság 2026. március 26-án közölt eredményeket egy összehangolt vizsgálatról, amely az online árazási és kedvezményes gyakorlatokat ellenőrizte. A vizsgált kereskedők 18 százaléka használt nyomásgyakorló értékesítési módszereket, például visszaszámlálót vagy készlethiányt hangsúlyozó üzenetet. Ezeknek az eseteknek több mint a fele félrevezetőnek tűnt a hatósági ellenőrzés során.
Ez nem azt jelenti, hogy a webáruházak 18 százaléka jogsértő, vagy hogy minden ilyen üzenet hamis. A szám az adott célzott uniós ellenőrzés megfigyeléseire vonatkozik. A Bizottság hivatalos összefoglalója azt is rögzíti, hogy a vizsgált kereskedők egy részénél nem volt egyértelmű az ár-összehasonlítás alapja, másoknál a vásárlás végén jelentek meg további díjak.
Mit jelent a JOMO a vásárlásoknál?
A JOMO a joy of missing out, vagyis a kimaradás örömének rövidítése. A gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell minden trendet és minden akciót követni: a saját szükségleteink alapján választunk.
Ez nem egyenlő azzal, hogy soha ne vásároljunk akcióban. Inkább azt segít felismerni, hogy egy meg nem vásárolt felesleges termék ára valódi megtakarítás, még akkor is, ha a reklámban óriási kedvezmény szerepelt.
Ötperces ellenőrzőlista a rendelés előtt
Egy akciós termék kosárba helyezése után érdemes megállni, és öt kérdést feltenni:
- Megvettem volna ezt a terméket akkor is, ha nem lenne rajta akciós címke?
- Ugyanez a típus másik kereskedőnél mennyibe kerül?
- A végösszeg tartalmazza a szállítást és az esetleges kötelező díjakat?
- Pontosan mennyi idő áll rendelkezésemre, és mi bizonyítja a sürgető állítás hitelességét?
- Biztosan egyszeri vásárlásról van szó, vagy valamilyen későbbi, ismétlődő fizetést is vállalok?
Az utolsó pont különösen fontos digitális szolgáltatásoknál: korábban részletesen írtunk arról, hogyan vezethet egy ingyenes próbaidő nem várt előfizetési levonásokhoz.
Nagyobb értékű vásárlásnál hasznos lehet a termék néhány napos kívánságlistára helyezése is. A halasztás segíthet abban, hogy a pillanatnyi izgalomtól függetlenül mérlegeljük a döntést.
Mit tegyünk, ha a reklámot megtévesztőnek tartjuk?
Készíts képernyőképet a hirdetésről, a termékoldalról, a visszaszámlálóról és a fizetési feltételekről. Ha a megrendelés után problémába ütközöl, először írásban fordulj a kereskedőhöz, és őrizd meg a kommunikációt. A kifogás jellegétől függően fogyasztóvédelmi hatósági bejelentés vagy békéltető testületi eljárás is indokolt lehet.
A jó akció nem attól jó, hogy gyors döntésre kényszerít. Hanem attól, hogy a termék valóban megfelel az igényeidnek, az ár versenyképes, és a feltételek a vásárlás előtt átláthatók.
Források
- NKFH: FOMO vs. JOMO – a lemaradás illúziója és szabadsága (2026. október 22.)
- Európai Bizottság: EU check reveals misleading sales practices online (2026. március 26.)
Borítókép: Szerkesztőségi illusztráció; a képernyőn látható elemek szemléltető grafikák, nem valódi kereskedői ajánlatok.
