Elromlott a telefon, a porszívó vagy egy frissen vásárolt háztartási gép? A jótállás és a szavatosság nem ugyanaz, és az azonnali csere sem minden esetben automatikus. Az októberi országos ellenőrzés apropóján összegyűjtöttük a 2026-os fogyasztói szabályokat.

A kereskedő szerint a terméket előbb szervizbe kell küldeni, te viszont úgy gondolod, hogy vadonatúj készüléknél azonnali csere jár. Kinek van igaza? A válasz attól függ, milyen terméket vásároltál, mikor jelentkezett a hiba, és jótállási vagy kellékszavatossági igényről van-e szó.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) 2026. október 1-jén országos ellenőrzést jelentett be a jótállással kapcsolatos kereskedői tájékoztatás vizsgálatára. A novemberi vásárlási szezon előtt különösen érdemes tisztázni a legfontosabb szabályokat.

Jótállás, garancia és szavatosság: mi a különbség?

A hétköznapi beszédben sokan mindent „garanciának” neveznek, jogilag azonban többféle kötelezettség létezhet.

Kellékszavatosság: a kereskedőnek a hibás teljesítésért fennálló felelőssége. A fogyasztó és vállalkozás közötti termékvásárlásoknál főszabályként két évig lehet kellékszavatossági igényt érvényesíteni. Ez nem azt jelenti, hogy két évig minden meghibásodást feltétel nélkül az eladónak kell javítania, hanem azt, hogy a vásárláskor fennálló, később jelentkező hibás teljesítés miatt meghatározott jogok illetik meg a fogyasztót.

Kötelező jótállás: az érintett, jogszabályban felsorolt új tartós fogyasztási cikkeknél – például sok háztartási gépnél és elektronikai eszköznél – az eladó fokozottabb felelőssége. Ennek feltétele a meghatározott termékkör és a legalább 10 000 forintos eladási ár. A jótállási idő alatt a vállalkozásnak kell bizonyítania, ha a hiba oka az átadás után keletkezett.

Önként vállalt jótállás: a gyártó vagy kereskedő a jogszabályi kötelezettségen túl további feltételeket is vállalhat. Érdemes elolvasni, pontosan mire terjed ki, de ez nem vonhatja el a fogyasztó kötelezően biztosított jogait.

Az NKFH szavatossági és jótállási útmutatója részletesen bemutatja a különbségeket.

Hány év jótállás jár 2026-ban?

A kötelező jótállás alá tartozó, új tartós fogyasztási cikkekre a 2026-ban alkalmazandó sávok:

10 000–250 000 Ft eladási ár között, a két határértéket is beleértve: 2 év kötelező jótállás.
250 000 Ft feletti eladási árnál: 3 év kötelező jótállás.

Például egy 189 000 forintos, a kötelező jótállás termékkörébe tartozó új készüléknél két év, egy 320 000 forintosnál három év a kötelező jótállás. De nem az ár önmagában dönt: az is lényeges, hogy az adott termék szerepel-e a vonatkozó termékkörben.

Ha a termék nem tartozik a kötelező jótállás alá, a kellékszavatossági jogok még fennállhatnak. Használt terméknél és magánszemélytől vásárolt árunál eltérő szabályokat is figyelembe kell venni.

Hibás termék csere: mikor köteles az eladó cserélni?

Ha a vásárolt termék meghibásodik, az elsődleges lehetőségek rendszerint a kijavítás vagy kicserélés. Hogy ezek közül melyik kérhető, függ a körülményektől és az arányossági szabályoktól is. A kereskedőnek törekednie kell arra, hogy a javítást vagy cserét 15 napon belül elvégezze, és szükség esetén tájékoztatást kell adnia a várható időtartamról.

Ha a javítás vagy a csere nem történik meg a megfelelő feltételekkel, árleszállítás vagy a szerződés megszüntetése, azaz pénzvisszatérítés is szóba jöhet. Nem minden hiba esetén választható azonnal szabadon a pénzvisszafizetés.

A kötelező jótállás alá tartozó termékeknél további speciális szabályok érvényesek. Például ha az első javításnál megállapítják, hogy a készülék nem javítható, a vállalkozásnak – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – nyolc napon belül cserélnie kell. Ha nincs lehetőség cserére, a vételárat kell visszatérítenie. Ugyancsak speciális csere- vagy visszatérítési szabály vonatkozik arra az esetre, ha a termék három kijavítás után ismét meghibásodik.

Fontos: a törvényi kivételek és a hiba jellege számítanak. A pontos helyzetet az adott ügy összes körülménye alapján lehet megítélni.

Mi a helyzet a három munkanapos cserével?

Sokan hallották, hogy „három napon belül mindent vissza kell venni”. Ez így nem igaz. A kötelező jótállással érintett termékekre vonatkozó, három munkanapos csereigénynek külön feltételei vannak: általánosságban a rendeltetésszerű használatot akadályozó meghibásodásnál alkalmazható. Ez nem azonos azzal, hogy egy hibátlan, üzletben személyesen megvett termék bármely okból három napon belül visszavihető.

Webáruházas rendelésnél külön jogintézmény a 14 napos indokolás nélküli elállás, amelynél a szerződés és a termék típusa alapján kivételek is lehetnek. Ezt sem célszerű összekeverni a hibás teljesítés miatti jótállási igénnyel.

Elveszett a blokk vagy nincs garanciajegy?

A vásárlást igazoló dokumentumokat célszerű megőrizni, lehetőleg elektronikusan is. A kötelező jótállásnál a jótállási jegy hiánya önmagában nem szünteti meg a jogaidat: számlával vagy nyugtával is lehet igazolni a vásárlást.

A 2026. októberi ellenőrzésben a hatóság külön kiemelte, hogy a 100 000 forintot meg nem haladó értékű, kötelező jótállásos tartós fogyasztási cikkekhez nem kötelező külön jótállási jegyet kiállítani, de a fogyasztó megfelelő tájékoztatása továbbra is kötelező.

Ha semmilyen bizonylatod nincs, nehezebb lehet bizonyítani a vásárlás helyét és időpontját. Online rendelésnél az e-mailes visszaigazolás és a fiók rendelési előzményei sokat segíthetnek.

Mit tegyél lépésről lépésre, ha elromlik a termék?

Írd le a hibát: mikor jelentkezett, milyen használat mellett, és pontosan mi nem működik.
Készíts fotót vagy videót, ha a hiba biztonságosan dokumentálható.
Keresd elő a számlát, nyugtát vagy elektronikus rendelési adatokat.
A kereskedőnél jelentsd be a hibát, lehetőleg írásban is, és kérj visszaigazolást, jegyzőkönyvet az igényről.
Ne fogadj el automatikusan minden elutasítást: kérd a jogi és műszaki indoklást, ha nem teljesítik az igényedet.
Vita esetén tájékozódj a békéltető testületi eljárásról vagy az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságnál.

A hatóság ellenőrzi a tájékoztatási és adminisztratív szabályok betartását, de az egyedi fogyasztói igény megalapozottságáról főszabály szerint a bíróság vagy a békéltető testület dönthet.

Összegzés: vásárlás előtt is megéri ellenőrizni a feltételeket

A jótállás 2026-ban a megfelelő termékeknél két- vagy hároméves, a kellékszavatosság pedig fogyasztói áruk adásvételénél jellemzően két év. A javítás, csere és pénzvisszatérítés eltérő feltételekhez kötött, ezért a termék, az eladási ár, a vásárlás dátuma és a hiba jellege együtt számít. A legjobb, amit tehetsz: megőrzöd a bizonylatokat, pontosan dokumentálod a hibát, és írásban érvényesíted a jogaidat.